cseres
cseres [e-ë] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <hely, táj>, ahol sok cserfa nő. Cseres hegyoldal. Telkén voltak a fürdőházak, a vendéglő, a cseres és iharos erdőcske. (Eötvös Károly)
2. (bőripar) Cserzőanyagokat tartalmazó <tartály>. Cseres edény; cseres kád.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (tájszó) Cserfából álló erdő; cserfaerdő; csererdő. A cseresből hoztak tűzrevalót. Erős tüdejű szél, … gyökerestül tépi a fákat az ősi cseresből. (Arany János)
2. (bőripar) Az a hely, tartály, amelyben a cserzőanyagot tartják: cserzőgödör, cserzőkád. A bőrt kicserzés végett a cseresbe teszik.
