csík [2]
csík [2] főnév -ot, -ja
<Állaton, gyümölcsön, szöveten stb.> az alapszíntől eltérő színű keskenyebb sáv, vonal. Piros, sárga, tarka, zöld csík. A kolorádóbogár téglavörös színű, a hátán hosszanti fekete csíkok vannak. Ruháján fehér alapon kék csíkok voltak. Vegyes ősz csíkkal már szép barna szakálla. (Arany János) Szivarjának füstje … vékony, kék csíkban, szentelt páraként emelkedett az újság mögül a magasba. (Hunyady Sándor) || a. (repülés) A hideg felső légrétegekben a kipufogó benzingőz v. más üzemanyag párája. A gép csíkokat húzott maga után.
Szólás(ok): (argóban) húzza a csíkot: fut, inal.
Szóösszetétel(ek): keresztcsík.
