daru [1]
daru [1] főnév -t v. (régies) darvat; darvak v. (ritka) -k; -ja v. darva
1. Hosszú nyakú és lábú, hamuszürke színű, gólya alakú, nálunk ma már csak átvonulóban előforduló gázló madár (Gusgrus). A daru krúgat. Midőn darvakat látnék Szép renden repülni … utánuk kiáltván, Tőlük [= velük] én így üzenék. (Balassi Bálint) Fejem fölött … őszi légen át Vándor darúid V betűje szállt. (Petőfi Sándor) Jönnek óriás, csőrös ékben: | jönnek, jönnek darvak a légben. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Fiatal daru: képességeinél nagyobb feladatra vállalkozó, túlságosan magabízó fiatalember.
Szóösszetétel(ek): 1. darucsőr; daruforgó; darugém; darulábú; darunyak; darusereg; daruszó.
darvas.
