denevér
denevér [e-e] főnév -t, -ek, -e v. -je [ë, e, e]
1. A végtagjai között kifeszülő hártya segítségével repülni tudó, rovarokkal táplálkozó, alkonyatkor és hajnalban, meleg időben vadászó, a telet átalvó kicsi, barnásszürke hasznos emlősállat; bőregér. A toronyban sok denevér tanyáz; röpköd, száll a denevér. Denevért fogott. A denevér tornyában űl. (Kisfaludy Sándor) Csapong a denevér az ereszt sodorván. (Arany János) Kiált a kuvik, száll a denevér, | Sírhalmot ölelve az anya zokog. (Vajda János) Denevér illan el némán a lombok között. (Gárdonyi Géza)
2. (állattan) Denevérek: az ilyen emlősöket magában foglaló rend (Chiroptera). || a. (állattan) Ebbe a rendbe tartozó állat. Bajuszos, északi, kései, korai, közönséges, ® patkós, pisze, törpe, vízi denevér.
Szóösszetétel(ek): denevérbarlang; denevérraj; denevérszárny; denevérszárnyú; denevértanya.
denevéres.
