derékalj
derékalj [k-a] főnév, (tájszó) derekalj [ë-ë; k-a]
A matracra, szalmazsákra, ill. magára a rugózott fekvőhelyre tett, tollal töltött lapos dunyha v. párnaszerű ágynemű, amely a fekvőhelyet puhává és meleggé teszi. Éppen ebben a szobában rejtette el magát, … még pedig az ágy fenekére, valamennyi derekalj alá. (Jókai Mór) Odamentem, fölráztam a párnákat, a derekaljat. (Mikszáth Kálmán)
derékaljas; derékaljú.
