despota
despota [ë] főnév ..tát, ..tája
1. (történettudomány) <A rabszolgatársadalom korában> korlátlan hatalmú uralkodó, kinek uralma nem törvényeken, hanem egyéni önkényen alapult; kényúr, zsarnok. Az ókori perzsa despoták.
2. (történettudomány) <A bizánci császárságban> a császár fiainak, testvéreinek címe; <a Balkán-félszigeten a középkorban> fejedelem, uralkodó. Szerb despota. Rácország despotája.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Önkényeskedő, akaratát másokra rákényszerítő, zsarnokoskodó személy. Mindenki rettegett tőle, olyan nagy despota volt.
despotai.
