dezavuál
dezavuál [ë] tárgyas ige -t, -jon (választékos)
Dezavuál vkit: <illetékes személy> egy másik illetékes személynek vmely intézkedését v. nyilatkozatát a nyilvánosság előtt érvénytelennek jelenti ki, és ezzel a szóban forgó személy tekintélyét súlyosan csorbítja. A miniszter dezavuálta helyettesét. || a. Dezavuál vmit: megtagad vmit, rácáfol vmire. Saját intézkedéseit is dezavuálta.
dezavuálás; dezavuáló; dezavuált.
