diplomácia
diplomácia főnév ..iát, ..iája (csak egyes számban) (régies írva: diplomatia is)
1. (politika) Az államok arra hivatott személyeinek, bel- és külföldi szerveinek az államközi, külpolitikai kapcsolatok, a külügyek feladatainak intézésével kapcs. tevékenysége. A diplomácia útjain; a diplomácia sikerei. Vége a háborúnak, most a diplomáciáé a szó. || a. (politika) E tevékenység lebonyolítására szolgáló szervezet. A diplomáciában szolgál. || b. (politika) E tevékenység sajátos, kialakult, nemzetközi jogszabályokban rögzített eljárásainak, módszereinek és az erre vonatk. szakismereteknek rendszere, összessége. Diplomáciát tanul.
2. (átvitt értelemben, választékos) Tapintat, simaság, ill. hajlékonyság, ügyesség <az emberekkel való érintkezésben, a tárgyalásokban, bonyolult ügyek intézésében, főleg ellentétek elsimításában>. Ügyes diplomáciával sikerült megoldania sok bonyolult nehéz kérdést. || a. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Körültekintő s finom módszerekkel dolgozó ravaszság, furfang. Édesanyámnak meg kellett tanulnia a diplomáciának legelső törvényét …, hogy mézesmadzagot kell húzni az ellenfél száján végig. (Móricz Zsigmond)
