divatozik
divatozik tárgyatlan ige -ok, -ol, -tam; -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (választékos) divatoz
1. (ritka, bizalmas, rosszalló) <Személy> öltözködésében minden más szempontot félretéve követi a divatot. Kirándulni megyünk, hát ne divatozz azzal a félcipővel.
2. (régies) <Dolog, tárgy> divatban van; dívik. Akkoriban még a betétes cipők divatoztak. Színészeink előadásában … bizonyos éneklés divatozik. (Vörösmarty Mihály) E tájszólások valósággal divatoztak a költő idejében. (Arany János)
divatozás; divatozó.
