dogma
dogma főnév dogmát, dogmája
1. (vallásügy) Vmely alapvető vallási tanítást magában foglaló, az illetékes egyházi fórum által elfogadott v. kijelentett és az illető egyház tagjaira nézve kötelező érvényű tétel; hittétel. A bölcsek oda alant az istenség egységének dogmáját feszegették. (Jókai Mór) A protestantizmus … nem dogmákra épült, hanem szabadságra. (Ady Endre) A dogma … észfelettisége … friss ámulatba ejtette … elfáradt lelkemet. (Kaffka Margit)
2. (rosszalló) Kötelező erejű, merev tétel, melyet vita, ellentmondás nélkül el kell fogadni. Közgazdasági, politikai dogma; merev dogma; dogmává avat, tesz vmit. A marxizmus–leninizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. A zsurnalisztika szelleme nem kedvezett a „hosszabb lélegzetű” műveknek. A dogma úgy szólt, hogy a közösség nem szereti a hosszú munkát. (Ambrus Zoltán)
Szóösszetétel(ek): dogmagyűjtemény.
dogmai; dogmás.
