dolgos
dolgos melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely szeret dolgozni, szívesen dolgozik. Dolgos férfi, leány; dolgos család, nép; a falu legdolgosabb embere. Azt a szép földet mind a rácok bírják, akik nem igen dolgosok. (Mikes Kelemen) Télen által kik megéltek: Járnak már a dolgos méhek. (Tompa Mihály) Ilyen jó dolgos lány az egész dűlőben nincs, mint Valér. (Móra Ferenc) Csendes ember, … de igen dógos. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen személyhez tartozó, rá valló. Dolgos kéz. Ha móringja nincs is a Nacának, … van neki két jó dolgos keze. (Gárdonyi Géza)
II. főnév -t, -ok, -a (régies, népies) Fizikai munkát végző személy; dolgozó. Ebédet visz a dolgosoknak. Kész a mérleged, S mérhetsz fügét mezőn a dolgosoknak. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Hallja a hangot, de úgy tesz, mintha nem hallaná … Dolgosai felé fordul. (Tolnai Lajos)
