dombos
dombos melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. Olyan <hely, terület>, amely dombokban bővelkedik, ahol dombok vannak; hepehupás. Dombos temető, terep, vidék.
2. Olyan <hely, terület>, melyen domb van, olyan <dolog>, ami dombra esik, vezet. Az út dombos része. A dombos részen megy az út. Ment tovább s megálla egy dombosabb helyen. (Arany János)
3. (ritka, régies, költői) Domborúan kiemelkedő, kimagasló, enyhén boltozatos. Dombos mellén … Ősz szakálla reng. (Vörösmarty Mihály) Van-e még hegy háta oly kincsrejtőn is árva, Mint dombos homlokom …? (Tóth Árpád)
II. főnév -t, -ok, -a (népies) Vminek a dombosa: vminek dombos helye, része. A dülőútnak a dombosán mentem. (Vas Gereben) Száraz nyár volt, a mocsár dombosain kaszáltak. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): dimbes-dombos.
