egybevág
egybevág ige
1. tárgyas <Különböző, különnemű dolgokat> úgy vág szét, szeletel, szel, hogy a levágott részek együvé hullanak, ill. összekeverednek. A répát és a krumplit egybevágta. A csalánt és a főtt tojást egybevágta a kiskacsáknak.
2. tárgyatlan (mértan) <Két v. több síkidom> alakra és nagyságra megegyezik egymással, s ezért egymást teljesen elfedi. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Két v. több dolog> bizonyos szempontból teljesen megegyezik egymással. Az adatok egybevágnak. A két számadás egybevág.
3. tárgyatlan (átvitt értelemben) Egybevág (vmivel): beleilleszthető vmibe, összeegyeztethető vmivel, jól kiegészít vmit. Ez jól egybevág a mi tervünkkel.
egybevágás; egybevágat; egybevágható; egybevágott.
