egyesítés
egyesítés főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Általában az egyesít igével kifejezett cselekvés, tevékenység.
1. Az a cselekvés, eljárás, hogy két v. több dolgot, kül. területet, szervezetet egymáshoz csatolnak, egyesítenek (1), egybeolvasztanak. A kerületek, megyék egyesítése; az apró birtoktestek, a szomszédos telkek egyesítése; az ifjúsági szervezetek egyesítése. Fővárosunk 1872-ben kapta mai nevét Buda, Pest és Óbuda egyesítésekor.
2. Az a cselekvés, eljárás, hogy több, vmely szempontból összetartozó személyt, ill. két v. több azonos, hasonló dolgot egyesítenek (2); tömörítés. Az erők egyesítése; a dolgozó fiatalok egyesítése egyetlen szervezetbe. A párt küzd a munkásosztály legjobbjainak egy pártban való egyesítéséért.
3. Az az eljárás, ill. mozzanat, jelenség, hogy vmit vmivel egyesítenek (4). A termelés mennyiségi növelésének és a minőség javításának egyesítése. A tartalmi érték és a formai szépség egyesítése.
egyesítési.
