egynémely
egynémely névmás, határozatlan (irodalmi nyelvben)
I. (melléknévi) Meg nem határozott egy v. néhány <személy, dolog> némely. Egynémely ember; egynémely jelenség; egynémely aggasztó tünet; egynémely felfogás szerint. Ilyenkor kezd a lélek csendjén … Ragyogni mondhatatlan enyhén Egynémely emlék, régi kincs. (Tóth Árpád) A kétszerkettőt is döngetik már egynémely német elmék. (Babits Mihály) || a. <Célzásként, leplezésként:> ismert, de vmely okból meg nem nevezett; némely. Egynémely ember azt képzeli magáról …
II. (főnévi) -e [e], -ünk, -etek [e-ë], -ük (ritka, régies) Némely személy. Egynémelyünk: közülünk némely ember. Hol van … ki még Egynémelyünket jobban tönkre tett? (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
