elidegenül
elidegenül [e-e-ë; l-i] tárgyatlan ige -t, -jön (irodalmi nyelvben)
Vki iránt érzett vonzalma megszűnik, lélekben eltávolodik tőle. Elidegenül vkitől. Úgy elidegenülsz tőlünk, hogy ránk sem nézesz többé. (Jókai Mór)
elidegenülés; elidegenülő; elidegenült.
