ellép
ellép tárgyatlan ige
1. Egy lépéssel arrább, odább, tovább lép. Lépjen csak el onnan! || a. (ritka) Lépkedve eltávozik. Aludni takarodj! – dördült rá Dobó. – Egy! kettő! – Zoltay süvegéhez emeli a kezét, és szótlanul ellép. (Gárdonyi Géza)
2. (sajtónyelvi) Díszlépésben megy el vki, vmi előtt. A díszszázad ellépett a külföldi államférfiak tribünje előtt. || a. (sajtónyelvi) Tiszteletadásul sorfalat álló személyek mozdulatlan sora előtt magas állású vki lépkedve, gyak. az ott állókat megszemlélve elhalad. A köztársasági elnök ellépett a fogadására megjelent díszszázad sorfala előtt.
3. (bizalmas) Lopva távozik, eloson; meglép. Ő is velünk volt, de egy kis idő múlva ellépett.
ellépdel; ellépeget; ellépett; ellépked; ellépő; elléptet.
