elmélkedik
elmélkedik [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë] (választékos)
Elmélyedve gondolkodik, gondolatokba merülve tűnődik, töpreng vmin. Elmélkedik vmin, vmiről. A tőzsércsapatot künn hagyta, hogy e jelenetről Elmélkedjenek ott a viszontlátás idejéig. (Arany János) || a. (költői) Vmely kérdésre választ keresve, magában v. félhangon meghányja-veti a dolgot. Hát odaért János s ekkép elmélkedék: „A külsejét látom, megnézem belsejét.” (Petőfi Sándor) || b. Elméleti kérdésről szóban v. írásban beszámol, ilyen kérdést fejteget, elmélyedve kifejt. Cikksorozatban elmélkedett Kant egyes tételeiről.
Igekötős igék: átelmélkedik; elelmélkedik; kielmélkedik; végigelmélkedik.
elmélkedő.
