elmos
elmos tárgyas ige
1. <Edény(eke)t> tisztára mos, elmosogat (1). Elmosta a zsíros edényt.
2. <Árvíz, folyó v. eső> helyéből elsodor, elvisz, elhord vmit. A víz elmosta a gátat, a hidat, a partot. A gyakori felhőszakadás elmosta a termőtalajt. Hogy az ár elmosta a csőszházat, elmosta a házasságot is. (Mikszáth Kálmán) || a. <Víz, eső> vmit szétáztatva eltüntet, megsemmisít. Az eső elmosta a vonalakat a versenypályán. Elkopott az írás … Elmosá a zápor. (Arany János) || b. (átvitt értelemben) <Eső vmely, a szabadban tervezett tevékenységet, szabadtéri rendezvényt> meghiúsít, vagy úgy, hogy a korábban elkezdődött eső miatt a tervezett dolgot el sem kezdik, vagy úgy, hogy jó időben elkezdik, de a közben megeredő eső lehetetlenné teszi a folytatást. Az eső elmosta a szabadtéri előadást, a kirándulást, a tornavizsgát.
3. (átvitt értelemben) <Vmely gondolatot> homályban hagy; nem fejt ki világosan. || a. (átvitt értelemben) <Emlékképet, különbséget> elhomályosít. Az idő elmossa az emlékeket. A szocializmus elmossa a falu s a város közti különbséget. El volt mosva az emlékéből az, hogy itt … találkozott II. Rákóczi Ferenc fiaival. (Jókai Mór)
4. (költői, régies) Lemosással eltüntet vmit. Hajna törölte sebét, s vérét elmosta szelíden Ifjú arcairól. (Vörösmarty Mihály)
elmosás; elmosat; elmosatlan; elmosható; elmosó; elmosott.
