éneklés
éneklés [e]• főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A címszó utáni kiejtésjelölés helyesen [e v. ë]
Az énekel igével kifejezett cselekvés, tevékenység, megnyilvánulás; az a tény, hogy vki énekel, ill. az a cselekvés, hogy vmit énekelnek. Közös éneklés; népdalok éneklése. Éneklés közben mély lélegzetet vesz. || a. Ennek eredménye; ének, énekszó. Jókedvű éneklés hallatszik át a szomszédból. Királyi múlatság erdőkben sétálni, … Fülemile éneklésén … Örömet nevelni. (Faludi Ferenc)
éneklési.
