enyhülés
enyhülés főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Az enyhül igével kifejezett folyamat; gyengülés, csillapulás, csitulás; az a tény, hogy vmi enyhül. A fájdalom, a harag, az idő, a munkanélküliség, a vihar enyhülése. || a. Ennek eredménye; enyhület. Enyhülést idéz elő. A gyógyszer egy kis enyhülést hozott a betegnek. Könyvem nem nyujtott a búra enyhülést. (Babits Mihály–Poe-fordítás)
enyhülési.
