észok
észok [sz-o] főnév
1. (rendsz. többes számban) (filozófia) Vmely állításnak, tételnek olyan logikai előzménye, amelynek érvénye nélkül az állítás, tétel nem áll meg. Észokokkal meggyőz vkit.
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Az emberi tevékenységnek vmely észbeli meggyőződésben gyökerező indítéka, motívuma. Észokokból cselekszik.
