etetés
etetés főnév -t, (ritka) -ek, -e [ë, e]
1. Tág. ért. az etet (kül. 1, 4, 5) igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység; az a cselekvés, hogy vkit, vmit etetnek. A csecsemő, a gyermek, a beteg etetése. A cséplőgépen ő végzi az etetést. || a. Háziállat(ok)nak, főleg lónak, szarvasmarhának, sertésnek táplálékkal való (rendszeres) ellátása. Gazdaságos etetés. Nagy gonddal végzi az etetést. Etetés után pihenni hagyja a jószágot.
2. Főleg az állatok etetésének ideje. Etetéskor az árnyékba húzódtak. Etetésre itthon leszek.
etetési.
