ező
ező [e] melléknév (nyelvtudomány)
Olyan <kiejtés, nyelvjárás, nyelvhasználat, ritk. személy>, amelynek (v. akinek) jellemző sajátossága az ezés. Ező nyelvjárás. Ező kiejtéssel beszél. Az ező kiejtésben az „ember” szó mindkét szótagjában nyílt e hangot ejtünk.
