faltörés
faltörés főnév
1. (építészet) Az a cselekvés, ill. kőművesmunka, hogy vmely falon nyílást törnek, rendsz. ajtó, ablak elhelyezése végett. A faltörés piszkos, poros munka.
2. (régies) Rés törése ostromolt vár falán erre alkalmas harci eszközzel, kül. faltörő kossal v. ágyúval. Az ostromló sereg megpróbálkozott a faltöréssel.
3. (ritka, régies) Ennek eredménye, az így támadt rés. Ugyanazon úton, melyen jött, ismét visszacsúszott, bemászott a faltörésen. (Jókai Mór)
faltörési.
