fejadag
fejadag [j-a] főnév
1. (közigazgatás) <Közfogyasztási cikkek hatóságilag korlátozott v. szabályozott forgalma esetén> vmely meghatározott időre (egy évre, hóra, hétre, napra) ezekből egy főre megállapított mennyiség. Felemelték, leszállították a fejadagot. || a. (közigazgatás) <Az őstermelők számára> a kenyérgabonából a család évi szükségleteinek fedezésére megállapított mennyiség. A vetőmagon és a fejadagon kívül mindent beszolgáltatott. || b. <A statisztikában> az országos fogyasztás évenként egy főre jutó része.
2. (ritka) <Élelemből v. ételből> egy napi adag. || a. (mezőgazdaság) Egy állatnak – vmely rövidebb időre – adandó takarmánymennyiség. Napraforgó-pogácsából a napi fejadag fél kg.
Szóösszetétel(ek): 1. fejadagdézsma; 2. kenyérfejadag.
fejadagnyi.
