felcsigáz
felcsigáz tárgyas ige fölcsigáz
1. (ritka) Csigával felhúz vmit, vkit vhova. A harangot felcsigázzák a toronyba. A téglát felcsigázzák az épület emeleteire.
2. (átvitt értelemben) <Érdeklődést, várakozást> a figyelem felkeltésével a végsőkig fokoz. A szónok ügyes bevezető szavaival rendkívül felcsigázta hallgatói érdeklődését. Láttam, hogy a várakozás itt fel van csigázva. (Tolnai Lajos) Noémi érdeklődése a legnagyobb mértékben föl volt csigázva. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben, ritka, régies) Felcsigázza az eszét: megfeszíti, megerőlteti az eszét. Most ugyan föl kell csigáznom eszemet. (Vörösmarty Mihály)
3. (átvitt értelemben, régies) <Árat> felver. Az emberek … tanakodnak rajta, hogyan csigázzák fel a munka-árakat. (Jókai Mór)
felcsigázás; felcsigázó; felcsigázott; felcsigáztat.
