félember
félember [l-e] főnév
1. (bizalmas) Nem teljes értékű ember; az, aki vmely fogyatkozása miatt testileg v. szellemileg nem ér annyit, mint egy átlagos ember. Vaksága miatt félembernek érzi magát, Tanulmányait abbahagyta; félember maradt. || a. (bizalmas) Az a személy, aki vmely veszteség folytán csökkent értékűnek érzi magát; úgy érzi, hogy pótolhatatlan hiány támadt az életében. Jó barátom volt, nélküle csak félember vagyok. Felesége halála után félember lett.
2. (mitológia, néprajz) Mesebeli lény, félig ember, félig állat. Itt egy leány … Hosszú férgekből vannak fürtei, S őt félkigyó-félember öleli. (Petőfi Sándor)
