felépít
felépít [l-é] tárgyas ige fölépít
1. Felépít vmit: vminek az építését befejezi. A nyáron felépítette családi házát; felépítették az új gyárat.
2. (átvitt értelemben) <Gazdasági, társadalmi, politikai szervet, szervezetet, rendszert, közösséget> megszervez, megvalósít, megteremt. Felépíti a nehézipart, a pártot, a szocializmust. Felépítjük a nép országát. Etele … nagy birodalma elenyész holtával, De … Fia, kit nem ösmer, bár vagyon életben, Fogja fölépítni. (Arany János)
3. (átvitt értelemben, választékos) <Írásművet, szellemi alkotást bizonyos elvek, bizonyos tagolás szerint, vmire alapozva v. vmihez igazodva> megszerkeszt, megalkot. A regényt epizódokra építi fel. Új szerzeményét népi dallamokra építette fel. Festményét a fény és árny erős ellentétére építette fel. A regényírók többnyire [ilyen módon] … építik fel a meséjüket. (Mikszáth Kálmán)
4. (átvitt értelemben, választékos) <Vminek a megvalósítását, valóra váltásának lehetőségét bizonyos tényezőkre, körülményekre> alapítja. Az államok közötti normális viszonyt a gazdasági és kulturális együttműködésre kell felépíteni. Jövőjét határozott tervekre építette fel. Jólétüket szorgalmas munkájukra építették fel. [Ocskay] tudott valami megnyugtató gondolatot találni, amiért jövendőjét fölépítse. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, választékos) <Vmely kapcsolatot bizonyos tényezőkre, körülményekre> alapít. Barátságukat közös érdeklődési körükre építették fel. Házasságukat régi és mély kölcsönös vonzalmukra építették fel.
5. (tájszó) <Nőt, rendsz. házasságon kívül> teherbe ejt, felcsinál.
felépített; felépíthető; felépítő; felépíttet.
