felépül
felépül [l-é] tárgyatlan ige fölépül
1. <Épület, építmény, város> teljesen elkészül, készen lesz. Felépül a ház; felépül a lerombolt város. Több ezer lakás épült már fel. És monda akkor az Isten: „Te szánod | a tököt amely … elhervadott | … És én ne szánjam Ninivét, amely | évszázak folytán épült vala fel?” (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben) Vmin v. vmire felépül: <szellemi alkotás, szervezet> vmin alapszik, bizonyos elvek alapján válik olyanná, amilyen. Beszéde meggyőző érvekre épült fel. Műve a fejlődés gondolatára épül fel. A középkori állam a hűbéri rendszeren épült fel. A párt a demokratikus centralizmus elvén épül fel.
3. (átvitt értelemben, választékos) Betegségéből felgyógyul. Hosszas lábadozás után végre teljesen felépült. Nyavalya lepi meg az embert, melyből vagy felépül, vagy belehal abba. (Tompa Mihály)
felépülő; felépült.
