fellebben
fellebben tárgyatlan ige föllebben
1. (átvitt értelemben is, választékos) <Kötött, szövött v. más könnyű anyag> lebbenve rövid időre hirtelen felemelkedik. Fellebben a ® fátyol vmiről. Fellebben a függöny a léghuzatban. Fellebbent a szoknyája a szélben. A sátor ponyvája föllebben, és két kopott tevét kihoznak. (Tömörkény István)
2. (ritka) <Kisebb madár, lepke v. más könnyű anyag v. tárgy> könnyedén lebbenve felszáll. A fecske fellebbent a magasba.
fellebbenés; fellebbenő; fellebbent.
