felmázol
felmázol tárgyas ige fölmázol
1. (népies) <Padlót, ház földjét> vízzel, színező-, beeresztőanyaggal bemázol, beken. Az ünnepekre pirossal felmázolta a folyosót. Meszelés után a ház földjét felmázolta. Trézi … a kertet maga művelte, mosott, súrolt, tapasztott, felmázolta a földet. (Móricz Zsigmond)
2. (bizalmas, rosszalló) Gondatlanul, művészietlenül v. hevenyében felír, felvázol vmit vhová. Felmázolta a nevét minden ház falára. Az alakokat nagyjából felmázolta a vászonra.
3. (argóban) Vkit feltaszít, fellök úgy, hogy az elterül, elnyúlik. A hátvéd felmázolta a kapura törő csatárt.
felmázolás; felmázolható; felmázolt; felmázoltat.
