flanc
flanc* főnév -ot, -a (csak egyes számban) (bizalmas, rosszalló, elavulóban)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Hivalkodó, cifrálkodó, jómódot fitogtató öltözködés v. életmód; hivalkodás. Nagyban megy náluk a flanc. Szereti a flancot. Nem sokat ad a flancra. Nem munkára való e, csak a flancra. (Móricz Zsigmond)
flancos.
