fodroz
fodroz ige -tam, -ott, -zon
1. tárgyas (ruházkodás) <Ruhadarabot v. azon vmely részt> fodorral díszít. Fodrozza a ruhát. || a. (tárgy nélkül) (ruházkodás) Szalagot v. ehhez hasonló alakú szövetet, vásznat, csipkét stb. fodorrá alakít.
2. tárgyas <Rendsz. szél vizet, felhőt> folyamatosan fodrossá (3) tesz, fodrokat hoz létre benne v. rajta. Egy szellő sem fodrozta a végtelen víztükröt. (Jókai Mór)
3. tárgyatlan (ritka, irodalmi nyelvben) Vmin v. vmiben fodor (I. 3) keletkezik; vmi fodrozódik. [A tó] Nyilt tükre lágy széltől fodrozva csillan, Másolva lenn a bárányfelleget. (Arany László) Karcsú termetére ázott fehér lepedő simul, két lecsüggő vége fodrozva libeg-lobog a szélben. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: felfodroz; kifodroz; megfodroz.
fodrozás; fodrozó; fodrozott; fodroztat.
