földesúr
földesúr [s-ú] főnév
(1945 előtt) Az úri osztályhoz, a dzsentri réteghez v. az arisztokráciához tartozó földbirtokos, akinek nagyobb földbirtoka van. Eladósodott, lecsúszott földesúr. A Hársfában egy … földesúr muzsikáltatott csendesen, régi magyar nótákat. (Krúdy Gyula) A földesúr, akinek sérvig | emeltek tönköt, gabonát, | … szétveret falut és tanyát. (József Attila) || a. (történettudomány) Jobbágyokat tartó és felettük hatalommal bíró földbirtokos, a jobbágyok által művelt földek tulajdonosa, aki jobbágyainak peres ügyekben és (kisebb) vétségekben bírája is volt. Földesurához fut bíró uram, és bejelenti, Hogy hadi orvosló vagyon itt. (Fazekas Mihály) A búzát ezidáig a földesúr ette meg, csak a köles meg a hajdina volt a jobbágyé. (Móricz Zsigmond)
földesúri.
