főtiszt
főtiszt főnév
1. (régies) Magasabb rangú tisztviselő; főtisztviselő. || a. (1945 előtt) Uradalmi főtiszt: <nagybirtokon> a gazdasági ügyek legfőbb intézője, a gazdatisztek fölött álló főtisztviselő.
2. (katonaság) <1949 előtt a hadseregben> az alacsonyabb tiszti rendfokozatok (hadnagy, főhadnagy, százados) vmelyikét viselő személy.
3. (katonaság, 1945 után) <A hadseregben> a magasabb tiszti rendfokozatok (őrnagy, alezredes, ezredes) vmelyikét viselő személy.
4. (katonaság, régies, bizalmas) Általában magas rangú tiszt. A gályás főtiszt basa volt. (Mikes Kelemen) Zebulon egy szobában vacsorált a főtisztekkel, a táborkarral. (Jókai Mór)
5. <A postánál és a vasútnál> a második szakcsoportba tartozó, a tisztnél (4) magasabb, az intézőnél alacsonyabb rendfokozatban levő tisztviselő v. ritk. ilyen rang. Vasúti főtiszt. Főtisztté nevezték ki. Főtiszt volt a rangja.
főtiszti; főtisztség.
