főző
főző melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki főz (1–4); főzéssel foglalkozó. Ebédet főző asszony; enyvet főző munkás. Egy röpke perc alatt szakácsné, főző segédnő, szolgáló … künn termett a kapuban. (Tolnai Lajos) || a. A főzéssel kapcs. Főző tanfolyam.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Olyan <személy>, aki vkit minden módon igyekszik rávenni, rábeszélni vmire; olyan, aki főz (6) vkit. A lányt főző fiatalember.
II. főnév -t, -je [e] Készülék, amelyen villany, gáz, petróleum v. spiritusz szolgáltatta hővel főzni lehet. A főzőn gyorsan elkészítette az ebédet. || a. (ritka) Főzőedény. Tölts vizet a főzőbe! || b. (ritka, népies) Az, aki főz, aki ért a főzéshez. Szegény Máli – isten nyugtassa – nem volt valami nagy főző. (Tolnai Lajos)
Szóösszetétel(ek): 1. főzőasszony; főzőbögre; főzőeszköz; főzőiskola; főzőkemence; főzőkönyv; főzőlyuk; főzőmunkás; főzőüst; 2. gázfőző; kávéfőző; pálinkafőző; petróleumfőző; sörfőző; spirituszfőző; szeszfőző; teafőző; villanyfőző.
főzős.
