függés
függés főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
A függ (1, 1a, b) igével kifejezett állapot. Függés a nyújtón. || a. (átvitt értelemben, választékos) Függő, alárendelt viszony, függőség, alárendeltség, kiszolgáltatottság. Gazdasági, politikai függés. Vannak … akik nem szoktak a töllem való függéshez, akik azt tartják, hogy már most felszabadúltak minden más alattvaló lételtől. (Mikes Kelemen) Inkább hajtá le fejét a Szabad szegénység kőszikláira, Semmint a függés bársony pamlagára. (Petőfi Sándor) A függés, látom, életelv neked. (Madách Imre)
