fürdés
fürdés főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A fürdik (1–3) igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki, vmi fürdik. A gyerekek fürdése; a tyúkok, a verebek fürdése a porban. Munka után jólesik a fürdés. A Balatonban való fürdés nagy élvezet. No fiúk, hát aki szereti a fürdést, utánam! (Jókai Mór) Minthogy … a tanulást a szünidőben is félvállról vette, apja büntetésből eltiltotta őt a fürdéstől egy hétre. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): fürdésdíj; fürdésidő.
fürdési.
