gabalyít
gabalyít tárgyas ige -ott, -son; -ani
1. <Szálas anyagot, fonalat> akarata ellenére is egyre inkább összekuszál, összekever. A szálakat egymásba gabalyította. || a. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) <Ügy, esemény, tárgyalás menetét> szükségtelenül bonyolítja. Egyre inkább gabalyítja a dolgokat, ahelyett, hogy tisztázná.
2. (tájszó, régies) Vmit eszkábál, tákol, hevenyészve, sietve készít. Fekvőhelyet gabalyít; nyakába gabalyít (egy kendőt): hanyagul, sietve nyakába kerít, vet (e. k). Hirtelen jó kis vacsorát gabalyított. Kunyhót gabalyítnak, hol Toldi pihenjen. (Arany János) A tölgyek alatt Verset gabalyíték. (Arany János)
Igekötős igék: belegabalyít; kigabalyít; összegabalyít.
gabalyítás; gabalyítható; gabalyító; gabalyított.
