gesztikulál
gesztikulál [ë v. e] tárgyatlan ige -t, -jon
Érzelmeinek, mondanivalójának nyomósítására, aláfestésére kezével gesztusokat csinál, beszédét önkéntelenül élénk taglejtésekkel kíséri. Élénken, hevesen, vadul gesztikulál. Előadás közben sokat gesztikulál. Kardját … baljába fogta, jobbjával mindig gesztikulált. (Kazinczy Ferenc)
gesztikulálás; gesztikuláló.
