golyó
golyó főnév -t, -ja
1. Gömb alakú, kisebb, rendsz. tömör anyag, tárgy, eszköz. Golyót önt. A golyóscsapágy golyói. Jég is esett … fehér golyók kopogtak, ugráltak, pattogva a csurgó deszkákon. (Babits Mihály) || a. (ritka) Kereknek látszó égitest, ill. ennek alakja. A nap tüzes golyója.
2. (Játék) Fából, fémből, üvegből, agyagból, csontból stb. készített, játékszerül haszn., kisebb tömör gömb, amelyet rendsz. egy kijelölt helyre gurítanak v. löknek. A gyerekek a ház előtt apró színes golyóikkal játszottak. A koponyája oly kopasz és fényes volt, mint egy elefántcsont golyó. (Herczeg Ferenc)
3. Tűzfegyver lövedéke. Fáradt golyó; a golyó célt téveszt; a golyó a szívébe hatol, a testébe fúródik vkinek; golyó érte, találta; golyót ® bocsát vkibe, vmibe; golyót ® enged vkibe; golyót ® küld utána; golyót röpít az agyába; (jogtudomány) golyó általi halál: agyonlövéssel való kivégzés; golyó általi halálra ítél vkit; golyóra kihív vkit: pisztolypárbajra k. vkit; golyóra tölt vmely fegyvert; golyót váltanak: <pisztolypárbajban> egymásra lőnek. S mén az ujonc a seregben. Uj meg uj rohamra; A golyó zug, hull az ember Tőle jobbra balra. (Tompa Mihály) Úgy esett el, hogy a kezében szorongatott pisztolyból egy golyó sem hiányzott. (Kuncz Aladár) || a. (régies) Ágyúgolyó. A mozsár sistergett és eldördült. A golyó lángot hányt. (Gárdonyi Géza)
4. (átvitt értelemben, választékos) Tűzfegyver alkalmazása. A sztrájkra a cári kormány golyóval válaszolt.
5. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Here, hím ivarmirigy.
Szóösszetétel(ek): 1. golyófütyülés; golyómentes; golyóminta; golyóöntő; 2. ágyúgolyó; biliárdgolyó; földgolyó; hógolyó; kugligolyó; puskagolyó; sárgolyó; súlygolyó; szemgolyó; tekegolyó; tűzgolyó.
golyócska.
