gömbölyűség
gömbölyűség főnév -et, -e [ë, e]
1. Általában a gömbölyű melléknévvel kifejezett tulajdonság, alak; vminek, vkinek ilyen volta. A fej, a golyó, a kavics gömbölyűsége; a fa gömbölyűsége; a pénzdarab gömbölyűsége. A tök nevű növény hihetőleg gömbölyűsége miatt neveztetett így. (Vörösmarty Mihály) || a. <Főleg emberi test(rész)en:> teltség, formás kövérség. Arcának, keblének, pocakjának, térdének gömbölyűsége. Karjának gömbölyűsége asszonyos külsőt adott neki.
2. (átvitt értelemben, ritka) <Írói, költői alkotásban> a részek összefüggése által keletkező egység; befejezettség. Művének csupán a külső egységet, összetartást, gömbölyűséget akarja megadni … (Arany János)
