gondtalan
gondtalan melléknév és határozószó
I. melléknév -ul, -abb
1. Olyan <személy>, akinek nincsenek gondjai. Gondtalan gyerekek. S a gondtalan, a dévaj istenek Látatlanul vegyülnek el e körbe. (Reviczky Gyula)
2. (átvitt értelemben) Olyan <időszak>, amikor vkinek gondjai nincsenek, ill. gondok nem háborítják; derűs, nyugalmas. Gondtalan élet, ifjúság, jólét, öregség. Gyermekkora gondtalan volt. Caesar tizennyolc éves koráig vidám és gondtalan életet élt. (Karinthy Frigyes)
II. határozószó Gond nélkül, gondtalanul. Gondtalan éli napjait; gondtalan jár-kel a világban.
gondtalanság.
