gyász
gyász főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. Szeretett személy, főleg hozzátartozó halálán érzett bánat, fájdalom. Családi gyász; vkit gyászba ® borít; gyászba ® borul; gyászba borult a ® csillaga. Mély gyászában fogadja őszinte részvétemet. Gyászán evődik, felhőkben borong. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Az apáca halála a férfi szerzetnek is gyásza. (Gárdonyi Géza) Olyan hangulat telepedett a kis családra, mintha mély gyász borult volna rájuk. (Móricz Zsigmond) || a. Vmely közösséget ért csapás, veszteség mély átérzése. Nemzeti, országos gyász. A nagy költő halála az ország népét mély gyásszal töltötte el. Egy nemzet gyásza nemcsak leverő. (Arany János) || b. (költői) Hosszas szenvedés, örök fájdalom. Miattad … Ez élet gyász nekem. (Bajza József) Vállalom az én magyar gyászom. (Ady Endre)
2. Teljesen v. részben fekete öltözék, esetleg a kalapra, a felső karra v. a kabát hajtókájára tűzött fekete fátyol v. szalag, amelyet halál esetén a hozzátartozók az őket ért veszteség jeléül a társadalmi szokások szerint megszabott ideig viselnek. ® Mély gyász; gyászba öltözik; gyászban jár; gyászt ölt; gyászt ® visel; leveti a gyászt. A fekete holló gyászt visel magáért, Én is gyászt viselek jegybeli mátkámért. (népköltés) Hunyad alatt egy kis házban, Ült az özvegy, talpig gyászban. (Arany János) A pap egészséges piros képű ember, – akár egy gyászba öltözött pipacs. (Gárdonyi Géza) || a. (ritka) Halál esetén dekorációként haszn. fekete posztó v. egyéb szövetanyag. A koporsót kivitték a gyásszal bevont dereglyébe. (Jókai Mór)
3. Az az időszak, amelynek folyamán vkinek a halálát gyászolják. A gyász elmúltával; letelik a gyász.
4. jelzői használat(ban) (régies, költői) Gyászos, szomorú. S kezdődik a gyász ütközet: Magyar magyarra vág. (Vörösmarty Mihály) Felséges királyom! keserű az nékem, Amit jelenteni gyász kötelességem. (Arany János) Gyász egünkre aranyszínű | fénynek hozd fel a holdat. (Babits Mihály)
5. jelzői használat(ban) (tájszó) Élhetetlen, gyámoltalan, gyáva, ügyefogyott <személy>. Gyere már, te gyász szerzet!
Szóösszetétel(ek): 1. gyászasztal; gyászdrapéria; gyászének; gyászfelhő; gyászhangulat; gyászharang; gyászhely; gyászhimnusz; gyászhintó; gyászhírnök; gyászkalap; gyászkendő; gyászkíséret; gyászlepel; gyászszekér; gyásztor; 2. félgyász.
