gyermektelen
gyermektelen [e-ë-e-e] melléknév és határozószó, (ritka) gyerektelen [e-ë-e-e]
I. melléknév -ül Olyan <személy v. csoport>, akinek v. amelynek nincs gyermeke. Gyermektelen asszony, család, házaspár, özvegy. Nálunk … szokás az, hogy gazdag, gyermektelen asszonyságok felfogadják szegény emberek gyermekeit … örökbe. (Jókai Mór)
II. határozószó Gyermektelenül. Antigone … csak sír, hogy nem volt része nászdalokban s férjetlen, gyermektelen kell a Hadesbe [= az alvilágba] leszállania. (Péterfy Jenő)
gyermektelenség.
