győzhetetlen
győzhetetlen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (irodalmi nyelvben)
1. Olyan <személy, fegyveres csoport>, akit v. amelyet háborúban v. diadalban legyőzni nem lehet. Győzhetetlen bajnok, hadsereg, hadvezér. Magam is, e karddal, győzhetetlen lennék … (Arany János)
2. (átvitt értelemben) Olyan <gondolat, eszme, mozgalom>, amellyel szemben minden támadás v. ellenállás hiábavaló; hatalmas, nagy erőt jelentő. A tudás győzhetetlen hatalom.
győzhetetlenség.
