gyulladás
gyulladás főnév -t, (-ok), -a
1. A gyullad igével kifejezett folyamat, mozzanat; tűz keletkezése; vminek lángra lobbanása. Gyulladás veszélye. Gyulladásig hevít vmit.
2. <Az élő szervezetben, vmelyik testrészben v. szervben> káros behatás (fertőzés, vegyi, erőművi stb. hatás) következtében fellépő kóros folyamat, mely az illető testrész (meg)duzzadásával, vörössé válásával, vérbőségével, hőemelkedéssel, a szövetek pusztulásával és burjánzásával s rendsz. fájdalommal jár. Elfajulásos, fertőzéses, gennyes, izzadmányos, savós gyulladás; ízületi gyulladás; a gyulladás lohasztása; gyulladásba jön; gyulladást okoz. A gyulladás (le)lohad, (el)múlik.
Szóösszetétel(ek): 1. gyulladáscsökkentő; gyulladásfok; gyulladáshő; gyulladásmentes; gyulladáspont; 2. agyhártyagyulladás; agyvelőgyulladás; csonthártyagyulladás; csontvelőgyulladás; fültőmirigy-gyulladás; hashártyagyulladás; kötőhártya-gyulladás; középfülgyulladás; mandulagyulladás; méhgyulladás; mellgyulladás; mellhártyagyulladás; öngyulladás; szemgyulladás; szőrtüszőgyulladás; torokgyulladás; tüdőgyulladás; vakbélgyulladás; vesegyulladás.
gyulladási; gyulladásos.
