habozás
habozás főnév -t, (-ok), -a
A haboz(ik) igével kifejezett (lelki)állapot; tétovázás, bizonytalankodás, ingadozás. Habozás nélkül. Hosszas habozás után végre határozott. Visszatérve lelkem mersze, habozásom elmúlt persze. (Tóth Árpád–Poe-fordítás) Az ékszerész nem alkudott. Habozás nélkül belement a gavallér árajánlatába. (Hunyady Sándor)
