hal [2]
hal [2] főnév -at, -a
1. Vízben élő, kopoltyúval lélegző gerinces állat, amelynek testét rendsz. pikkelyek fedik. Édesvízi, folyami, tengeri hal; ® orosz hal; ® porcos halak; vértes hal; ® zománcos halak; ikrás, tejes hal; ® szárazra tett hal; a hal uszonya; úsznak, ívnak a halak; halat fog, tenyészt. Szóláshasonlat(ok): él, mint hal a vízben: nagyon jól, gond, baj nélkül, könnyen, vígan él; néma, mint a hal: egy szót sem szól; úgy úszik, mint a hal: személy <nagyon> jól úszik; vergődik, mint a ® partra vetett hal. Boldog halak, kígyók, férgek és bogarak, … Ti a természetnek szülöttei vagytok. (Csokonai Vitéz Mihály) Látom, körűlem Miként eszi a férget fürge hal, Halat a fóka, a fókát meg én. (Madách Imre) Farkával csöndesen mozog | tóban a hal. (Radnóti Miklós) || a. (állattan) Halak: a gerincesek törzsébe tartozó ilyen állatokat magában foglaló osztály (Pisces).
2. Ennek húsa mint emberi táplálék, ill. mint kész étel. Rántott, sült hal; egy ® vétel hal. Vett két kiló halat. Szóláshasonlat(ok): úgy néz v. úgy bámul, mint a sült hal: meredt, mozdulatlan szemmel n., b. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord. (Arany János) Halakat látott a halárus vörhenyes kosarában – a halak fekete vérétől szurtos marokkal dobta tetemüket mérlegre az ember. (Gelléri Andor Endre)
Szólás(ok): ld. hús.
Szóösszetétel(ek): 1. halárus; halbiológia; halbiológus; halcsemege; halcsík; halcsomó; haldús; halebéd; halélelem; halélettan; halevés; halevő; halfark; halfarkas; halfarkú; halfogyasztás; halforma; halfőző; halhártya; halhizlalda; halhús; halívás; halkelepce; halkereskedés; halkereskedő; halkufár; halkülönlegesség; halnemű; halolaj; halorzás; halpástétom; halpiac; halpogácsa; halporonty; halpukkantyú; halsárkány; halsereg; halsütő; halszaporítás; halszaporodás; halszüret; haltároló; haltej; haltelelő; haltenyészet; haltojás; haltömeg; haltrágya; haluszony; halvagdalék; halvásár; halvonulás; 2. aranyhal; cethal; cigányhal; csalihal; ebihal; fűrészhal; kardhal; menyhal; orsóhal; tinhal; tintahal; tokhal; tonhal; tőkehal.
halas.
